Összesen 370 válasz van az adatbázisban
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
Tisztelet tanácsadó! A szarvasok, vadak nagyon rágják a fenyőimet. Még nem áll módombam kerítést készíteni.
Hogyan védekezzek? Tudna valami vegyszert ajánlani?
Biológiai-kémiai védekezés
 A vadriasztó vegyszerekkel szembeni elsődleges követelmény, hogy biztos, tartós riasztó hatásúak legyenek, mindemellett a megvédendő kultúrát, embert, állatot ne veszélyeztessék. Olyan anyagot érdemes választani, amit a vad nem szokhat meg. A biológiai-kémiai védekezést érdemes kombináltan használni a mechanikai távoltartással.
A kereskedelemben kapható védőszerek közül néhány, a teljesség igénye nélkül:
- Dendracol - erdei lombos fafajok és fenyőfélék csúcsrügyeinek, csúcshajtásainak vadrágás elleni védelmére.
- Ekán I.,II.,III.
- Pirol - vajsav illetve vajsav-metilészter tartalmú készítmény, alkalmas őz, szarvas, vaddisznó és muflon riasztására.
- Buvad R. - erdei fák csúcsrügyeinek védelmére,
- Buvad H. - kéreghántás elleni szer.
Ezenkívül:
Forester vadriasztó kapható: http://www.kwizda.hu/forester_kalkulator
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 Nem szeretnék vegyszert használni. Hogyan védekezzek a vadak ellen?
Az őszi-, téli-, tavaszi időszakban a táplálékhiány sok állatot csalogat az erdő közeli telkekre, megművelt területekre. Többféle állatbarát módszer létezik arra, hogy értékeinket megvédjük - ezeket foglaltuk össze írásunkban.
A vadkár kifejezés többféle kártípust foglal magában, amik általában jellemzőek egy-egy fajra. A taposási kár a szarvasnál és a dámnál a szántóföldi kultúrákban ölthet jelentős méreteket. Mindkét faj a kritikus őszi és téli időszakban jellemzően nagy csapatokba tömörül, így az őszi vetésű gabonák, repce taposási kára igen jelentős lehet. A túráskár jellegzetesen a vaddisznó által okozott kárforma. Elsősorban a kukoricát látogatja a vetéstől a kétleveles állapotig. A sorokra ráállva nagy területeken, maradék nélkül felszedi a vetőmagot, így a vetés megismétlése is szükséges lehet.
Rágáskárnál az érő mezőgazdasági termények elfogyasztása a jellemző: a vaddisznó és a szarvas nyári fő tápláléknövénye a búza, zab, rozs, a kukorica lett az utóbbi időben, ami jelentős termésveszteséget okozhat. Szőlő- és gyümölcsoltványok rügyeinek megrágása a nyugalmi periódusban általános kárforma (őz, szarvas, muflon, dám), különösen az őz válogató, csipegető táplálkozásformája káros.
 A táplálék kikaparása a szarvas és a dám kártétele. Elsősorban a takarmányrépánál, cukorrépánál és burgonyánál fordul elő ez a kárkép. Hántáskárt, vagyis kéreghántást, -rágást kérődző vadfajaink okozhatnak. Elsősorban a simakérgű fákat hántják, általában vékonyrudas, rudas korban. Leggyakrabban lucfenyőn szokott előfordulni, de mivel a lucosok térfoglalása viszonylag csekély hazánkban, jelentősége sokkal kisebb a rágáskárénál. Helyileg jelentős lehet egyéb fajok hántása is, például az ezüsthársé. Számottevő hántáskárt a gímszarvas okoz. A gyümölcsfák törzsének megrágása a mezei nyúl legjelentősebb kártétele, elsősorban fiatal alma- és körteültetvényekben.
Különösen erős téli hidegekben, nagy hóban okozhat óriási károkat a mezei nyúl azzal, hogy a gyümölcsfa törzsén a fa háncsrétegét - részben vagy egészen - körberágja. A rágáskár nagysága nem arányosan nő a vadállomány sűrűségével. Viszonylag alacsony sűrűségű vadállomány esetében a rágáskár nem meghatározó. Amikor a vadsűrűség az állomány növekedése miatt átlép egy kritikus küszöböt, a vad már élőhelyének fokozott kihasználásra kényszerül, és a rágáskár is hirtelen meg fog nőni.
Védekezési lehetőségek
Mechanikai védekezés
Leggyakoribb, és egyben a legismertebb módja a vadkár elleni védekezésnek a kerítés. A kerítés készülhet huzalból, fonatból, paneles elemekből, deszkából stb. Fontos szempont a létesítése során, hogy a magassági és stabilitási követelményeknek megfeleljen. A szarvas kártétele ellen 220-250 cm magas kerítést kell építeni, dám esetében legalább 200-220 cm-es, őz esetében minimum 150 cm-es a kívánatos magasság. Olyan területeken, ahol apró vad (pl. gyümölcsösben mezei, ill. üregi nyúl) kártételével is számolni kell, a nagyvadas kerítéseket - a téli hómagasság figyelembevételével - legalább 80 cm-es magasságban sűrű 5-8 cm lyukbőségű hálóval is ki kell egészíteni. Vaddisznó, illetve üregi nyúl ellen a kerítésfonatot alul legalább 10 cm-re a földbe kell süllyeszteni. 
Helyi védekezésként, kisebb állatok ellen gyümölcsfáinkat külön is körülvehetjük műanyag- vagy drótfonattal. A kerítés védőhatását fokozni lehet az ún. szemöldökfa alkalmazásával, amely jobban láthatóvá teszi a vad számára, nem kísérli meg a kerítés átugrását. A kerítéssel védett terület ne legyen kisebb, mint 2 ha (ökonómiai korlát), és nagyobb, mint 10-20 ha (ökológiai korlát). A kerítések felállítása nagy körültekintést igényel; a sok kerítés rontja a vad élőhelyi feltételeit, gátolja a természetes migrációt, csökkenti az erdők közjóléti értékét, és a felvehető táplálék összetétele is megváltozik.
Elektromos védekezés
Villanypásztorok esetén szükséges lehet speciális napelemek és akkumulátorok alkalmazása, ami hálózati áramellátás hiánya estén is biztosítani tudják a  megfelelő feszültséget a rendszerben A legmodernebb berendezéseknél fix, földbe állított oszlopokra csak ritkán van szükség Az áram vezetésére 6-8 szál nagy szakítószilárdságú, korróziómentes acélhuzal szolgál, ami gondos visszabontás után többszörösen felhasználható. A nyomvonal folyamatos gyommentességét biztosítani kell az üzembiztos működéshez. Érdemes az akkumulátort egy nem látható, nehezen hozzáférhető részen elhelyezni.
Hang- és fényhatás
 A növények vetés útján történő szaporításának legnagyobb előnye, hogy így jóval olcsóbban jutunk zöldséghez vagy dísznövényhez, mintha palántát vennénk, és elültetnénk. A magok optimális csírázásához néhány fontos feltétel szükséges, ám pár apró trükkel mi is gyorsíthatjuk e folyamatot.
Hanghatás elérésére önműködő karbidágyúk használatosak, amelyek éles hangja riasztólag hat a vadakra. Egy fényérzékeny elektromos automata az esti sötétedéskor bekapcsolja a szerkezetet, és az rendszeresen, vagy mozgásra villámfény erősséggel villan, és hozzá robbanó hangot is ad. A gyakorlatban a kultúrnövény táblája szélére elhelyezett drótzsinegre felkötött üres - egymást elérő, ezért zörgő - alumínium dobozok, villogó tükörcserepek, színes műanyag zsinegek stb. használata az elterjedt. Ezek azonban csak akkor érik el a kívánt hatást, ha a telepítő rendszeresen cserélgeti őket (pl. a különböző táblák között). A vad ugyanis pár napon belül megszokja őket.
----------------------------------------------------------------------------------------------
Tavaly vetettem nordmann fenyő magot. Alig kelt ki belőle valamennyi. Mi lehet az oka?
Nyugalmi állapotában a mag belsejében a maghéjjal és a táplálószövettel körülvett csíra található. Ha a körülmények megfelelőek, megkezdődhet a csírázás. A mag csírázása víz felszívásával indul meg, melytől földuzzadva saját maghéját (bab, tök) vagy még a termését is (rozs, kender, barack, dió) szétfeszíti, fölrepeszti. A csírázásához a magnak mindenekelőtt megfelelő hőmérséklet és nedvesség szükséges. Először tehát vízhez kell juttatnunk, hogy ebből a tömegéhez viszonyítva 30-100%-kot felvegyen. A vízfelvételhez megfelelő hőmérséklet is kell. A szükséges hőmérséklet egy minimum és maximum érték közé behatárolható.
A magcsírázásához vízen és megfelelő hőmérsékleten kívül más nem kell, ám amint megjelentek a gyökérkezdemények és a sziklevelek, már ennél jóval több tényező (fény, tápanyagok stb.) megléte válik szükségessé.
Magkezelési eljárások
A magkezelési eljárásokkal egyrészt gyorsíthatjuk a csírázást, vagy valamely ahhoz szükséges feltétel hiánya esetén is megoldhatjuk, hogy a mag kelése beinduljon. Minden növény magjára vonatkozik, hogy a vízfelvételének beindultától a csírázásig nem száradhat ki, különben elpusztul. A mag ugyanis vízen kívül mindent tartalmaz, ami az új növény kifejlődéséhez szükséges, ám ha a mag megduzzad - azaz vizet vesz föl - ám ezután kiszárad mielőtt kicsírázna, akkor elpusztul. Ha eljut odáig, hogy a gyökérkezdemény megjelenik akkor az már képes vízfelvételre.
 Áztatás: a legkézenfekvőbb magkezelési eljárás, ha a magokat beáztatjuk, és amikor megduzzadtak, vagy a maghéj épp csak megrepedt rajtuk, akkor vetjük el. Így egy szabadföldben 10-12 nap alatt csírázó növény magja 4-6 nap alatt kicsíráztatható. Az eljárás hátránya, hogy a magból előtörő gyököcske és rügyecske nagyon sérülékeny, így az ilyen, már kelésben lévő magok vetését nagyon óvatosan, szemenként kell megoldani.
Takarás: másik lehetőség, hogy a friss vetést - legyen cserépben vagy szabadföldön - fóliával letakarjuk. A módszer előnye, hogy megakadályozza a nedvesség kipárolgását a talajból, így azt nem kell öntözéssel visszapótolnunk a csírázásig. Ez azért jó, mert a friss vetés öntözése mindig hordozza azt a rizikót, hogy a magok kimosódnak, elmozdulnak, aminek következtében a kelés helyenként ritka, máshol túl sűrű lesz. A fóliatakarás másik előnye, hogy magasabb hőmérsékletet biztosít, ami szintén gyorsítja a kelés folyamatát. A csírázási idő lerövidítése azért előnyös, mert így rövidebb az a kritikus időszak, ami alatt, ha a csírázásban levő mag kiszárad, akkor el is pusztul.
A takarásnál arra figyeljünk, hogy amint a magok megmozdítják a talaj felszínét, távolítsuk el a fóliát, különben a kelés befülledhet, károsodhat. A takarás alkalmazása különösen fontos lehet nagyon apró magok vetésénél, amelyeket nem is takarunk földdel, csak a talaj felszínére szórunk. Itt emiatt még fokozottabb a kiszáradás veszélye.
Rétegzés: elfekvésre hajlamos növények magvainál alkalmazzuk, melyek csírázása hosszú időt is igénybe vehet. Fák és díszcserjék magvai között találunk gyakran olyanokat, hogy egyenetlenül csíráznak. Ezt úgy kell elképzelni, hogy elvetünk például 100 szem magot, amiből két hét alatt kicsírázik 7-8 darab, további három hónap alatt még 15-20, a maradék pedig lehet, hogy csak egy év múlva. Ez vetésgondozási szempontból nagyon előnytelen, mert a kikelő állomány nem lesz egyenletes, a növények mérete, fejlettsége tekintetében nagy különbségek lesznek, és egy vetést egy évig folyamatosan nedvesen tartani sem könnyű, mondhatni lehetetlen.
 Az egyenetlen kelés oka a magban található csírázás gátló anyagok egyenetlen eloszlása. Ez a fajfennmaradás szempontjából eredetileg előnyös a növénynek, hiszen így ha jön egy erdőtűz vagy egy aszály, akkor is biztosított az utánpótlás, hiszen a földben elfekvő magok átvészelik mag formában e kritikus időszakokat.
A csírázás akkor indul meg, amikor az előbb említett csírázás gátló, inhibitor anyagok kiáznak a magból. Ezt a folyamatot gyorsíthatjuk meg a rétegzéssel, amit nedves homokban végzünk 2-3 hónapon át, általában pincében vagy hűvös helyen. A módszer lényege, hogy a magokat elvetjük a homokba, és a homokot nedvesen tartjuk, ám hűvösben, így a csírázás az alacsony hőmérséklet miatt nem indul be, de a nedvesség kiáztatja az inhibitor anyagokat. 2-3 hónap elteltével, amit tavaszra vagy kora nyárra szokás időzíteni, a vetést tartalmazó tálcát meleg helyre rakjuk, így már a hőmérséklet sem lesz akadálya a csírázásnak. Ha mindent jól csináltunk, kis szerencsével 60-70 százalékos kelést érhetünk el így pár héten belül.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Vetettem fenyőmagot. Nagyon vékonyak, és magasak lettek a kikelt fenyőmagoncok. Mi lehet az oka?
Változó hőmérsékleti optimumok
Minden növénynek van egy hőmérsékleti optimuma, amin a legjobban fejlődik. A csírázási hőmérsékleti optimum ennél 4-6 °C-kal magasabb. Miután a mag kicsírázott és szikleveles korba lépett, lényeges, hogy 5-6 °C-kal csökkentsük a hőmérsékletet a csírázási hőmérséklethez viszonyítva. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a szár nagyon megnyúlik, és gyenge erőtlen palántáink lesznek. Amikortól a lomblevelek megjelennek, akkortól a növény fajának megfelelő hőmérsékleti optimum a kedvező.
Természetesen az éjszakai lehűlések nem okoznak problémát, hanem szükségesek is a növény fejlődéséhez, mivel ezek a sötétséggel is egybeesnek, így pont egyensúlyba kerül a növény anyagcseréje. Az egyes fajok hőmérsékleti optimuma eltérő. A saláta, retek, borsó viszonylag korán vethető, mert már alacsonyabb hőmérsékleten is jól csírázik. A paprika, paradicsom, tök melegigényesebb növények, ezért csak április végén, május elején vetjük szabad földbe a magokat.
A nordmann fenyő magnak pédául alacsonyabb hőmérséklet is elég a csírázáshoz, mint a lucfenyő vagy az ezüstfenyő magjának.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Hogyan műtrágyázzam a fenyőt, és mikor?
 Egyes esetekben szükség van a növények gyors tápanyag-utánpótlására. Ez leggyakrabban akkor következik be, amikor már valamilyen hiánytünet látszik rajtuk. Ilyenkor a hagyományos tápanyag-utánpótlás mellett kell valamilyen gyorsabb, tüneti kezelést hozó megoldás is.
A növények tápanyag-utánpótlását általában tavasszal végezzük szerves- vagy műtrágyákkal, esetenként ezek kombinációjával. Ez a legideálisabb évszak, hiszen ekkor még nincs vegetációs időszak, nincs perzselődés veszély, ha esetleg elszámoljuk a dózist.
A tápanyagok egyes fajtái nem mozognak a talajban, míg mások a vízzel együtt lefelé haladnak a talaj mélyebb rétegei felé. Ezek időszakos hiányára számítani kell, hiszen vagy a növény veszi fel és hasznosítja, vagy a mélyebb talajrétegekbe mosódik idővel, és a gyökérzóna alá érve már hiába van a földben, a növények számára felvehetetlen. Ezért az ilyen mozgó tápanyagokat inkább gyakrabban, kisebb adagokban juttassuk ki, így jobb a hasznosulásuk.
Az egyik „legmozgékonyabb” tápanyag a nitrogén, ráadásul ebből jelentős mennyiség kell a növényeknek a zöldnövekedésük zavartalanságához. A másik két nagyobb mennyiségben szükséges tápanyag a foszfor és a kálium, ám ezek szerencsére kevéssé hajlamosak a kimosódásra, a talaj felsőbb rétegében maradnak. Szénből is sok kell, de ezt a levegő szén-dioxid tartalmából fedezik a növények
 A tápanyag hiánybetegségek jelei általában a sárgulás, a szokásosnál sápadtabb, halványabb zöld levélszín. Természetesen színes lombú növényeknél ezt nehezebb észrevenni.
Mivel a pontos tápanyaghiányt nehéz meghatározni (a vas és a magnéziumhiány tünete például sokszor hasonló), célszerű ilyen esetben komplex kezelést alkalmazni, ami jó esetben már akár egy hét alatt látványos eredményt hoz. Ennek lényege, hogy mindenféle tápanyagot és mikroelemet is kijuttatunk a problémás növényre.
Használjunk lombtrágyát, ami a levélen keresztül felszívódva hat, egyből ott, ahol szükség van rá – de hatása rövid, csak a tüneteket enyhíti. Emellett a növény kapjon folyékony műtrágyát talajon keresztül is. Vannak olyan komplex (makro- és mikro-tápanyagokat is tartalmazó) műtrágyák, amelyek gyökéren keresztüli felszívódásra, azaz beöntözésre és levélre permetezve, lombtrágyaként is alkalmazhatók. Csak arra figyeljünk ezeknél, hogy általában lomtrágyaként legalább tízszeres hígításban kell alkalmazni, mint beöntözve folyékony műtrágyaként.
 E kezelésekkel egy időre megoldható a tápanyaghiány okozta tünetek eltüntetése, ám a hosszú hatás érdekében érdemes még szabályozott tápanyag leadású műtrágyát injektálással a gyökérzónába juttatni. Ennek lényege, hogy szúrunk egy lyukat a talajba a gyökerek közé, és beleszórjuk a hosszú hatású műtrágyát, ami általában gyantaburkolt, hogy azon keresztül csak lassan adja le a tartalmát.
A talajra teríthetünk friss virágföldet, vagy kerti földet, melyet sekély kapálással keverhetünk el az eredeti, már elhasználódott földdel.
E négy gyors megoldással (lombtrágya, folyékony tápoldat, injektálás és földterítés) gyorsan és hosszú időre orvosolható a tápanyaghiány.
A biokertészetekben fűszer, és gyógynövények forrázatát kihűtik, majd megerjesztik. Ezt szűrés után hígítva rendszeresen a növényekre permetezik. E
növényi levek - melyek készülhetnek vegyesen csalánból, hagymából, zsályából stb. - olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek óvnak a kártevőktől és a kórokozóktól, és bizonyos tápanyagokat szolgáltatnak a növényeknek. E bio-növényi levek csak úgy hatásosak, ha legalább hetente kétszer, tehát gyakran alkalmazzuk őket. E komplex kezelési módszerekkel növényeink kondícióját jelentősen javíthatjuk, ezzel javul a betegségekkel szembeni ellenállásuk, és a megfelelő tápanyag-összetételnek köszönhetően a téli fagyállóság is fokozható. Utóbbinál fontos szempont, hogy nyár végétől már nitrogénben szegényebb műtrágya-típusokat juttassunk ki, hogy a növények ne a zöld növekedésükre, hanem a fásodásra koncentráljanak.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Virágcserepekbe szeretnék fenyőcsemetét ültetni virágföldbe. Mikor kezdjem el tápoldatozni az elültetett növénykéket?
A kereskedelmi forgalomban lévő virágföldek, amit ládák és edények beülttéséhez használunk, általában már mind tartalmazzák a fontos tápanyagokat, ezért közvetlenül ültetés után nem kell tápoldatozni. Várjunk vele 6-8 hetet.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Fenyőt szeretnék ültetni. Úgy tudom, hogy a szerves trágya nagyon jó a fenyőnek. Szavasmarha, sertés, vagy baromfitrágyát tegyek a csemete alá? Milyen hatóanyagok vannak a szerves trágyában?
Attól is függ a trágyázás, hogy homokos vagy kötött Önöknél a talaj.
A szarvasmarha és a sertéstrágya a nagy víztartalom miatt lassan erjedő, ún. hideg trágyák. Hatásuk ennél fogva lassú, de hosszabb ideig, 3-4 évig tart. A trágya gyors lebomlását elősegítő talajokra (erősen meszes és homoktalajok) a szarvasmarhatrágya a legjobb.
Kötött, nedves vagy hideg talajra a nagyobb nitrogén- és kisebb víztartalmú, hevesebb hatású, ún. meleg trágyák valók. Ilyen a lovak és juhok trágyája. A lótrágyát gyors bomlása következtében melegágyak fűtésére, a talaj alá jól betaposva is használták. A baromfiak trágyája szintén nagy nitrogéntartalmú, ezért a gyorsan felszabaduló tápanyag könnyen levélperzselést okozhat. Helyesebb komposztálva kijuttatni.
A trágyák összetételét nagy mértékben befolyásolja az állatok tápláléka, az alom fajtája és mennyisége és a kezelés gondossága. Irányadóul 1 tonna jó minőségű istállótrágyában 10 kg nitrogént, 5 kg foszfort és 10 kg kálium hatóanyagot tartalmaz.
A pétisó, kálisó, tehát ezek a megszokott olcsóbb műtrágyák csak 1-2 elemet tartalmaznak, így használatukkal hamar kimerülnek a talaj egyéb tápanyagtartalékai.
- Javítja a talaj tápanyag-, víz-, levegő- és hőgazdálkodását.
- Elősegíti a műtrágyák hasznosulását.
- Javítja a talaj porozitását, szerkezetét, művelhetőségét.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Milyen fajta műtrágyákat használhatok?
Gyakran alkalmazott műtrágyák
A műtrágyák gyorsan lebomlanak, hogy kielégítsék a növények különleges tápanyag igényeit. A szerves trágyáknak több időre van szükségük, hogy a növények által igényelt egyszerű kémiai anyagokra bomoljanak. Ezekkel általában biztonságosabban táplálhatjuk a növényeinket, hiszen ritkán „égeti” ki őket. A szervetlen műtrágyákat nagy óvatossággal kezeljük és olvassuk el a csomagoláson található utasításokat.
Haltrágya: Nagyon jó műtrágya, de kellemetlen szaga van. Viszont nitrogénban és foszforban gazdag.- Ammónium-szulfát: Ez egy remek hidrogénforrást biztosító, oldódó só. Használatával legyünk óvatosak, mert elősegítheti a növények túlzott növekedését, ennek következtében gyengék, nyurgák és betegségre hajlamosak lesznek.
- Ammónium-nitrát: Nagyon hasznos a talaj savasságának a növeléséhez.
- Nitrát-kréta: Az ammónium-nitrát és a mészkő keveréke. Semlegesíti a savas talajokat.
- Kalcium-cianid: Ez egy olyan nitrogénforrás, amely segít a talaj savtalanításában. Óvatosan kell alkalmazni, mert elpusztíthatja a fiatal növényeket.
- Foszfát kövek: Egy természetben előforduló anyag, amely nem oldódik vízben. Hasznos a szerves anyagokban gazdag talajok esetében, de nem bomlanak le és kiváló hatással vannak a homokos vagy semleges talajokba ültetett növényekre – katalizálja a savas talajokat. Nagyon kevésnek is sokáig van hatása.
- Magnézium-foszfát: Elősegíti a növény leveleinek klorofill-termelését, amelyre nagy szükség van az egészséges növények növekedéséhez.
- Szuperfoszfát: Részben vízben oldódó.
- Kálium: Lényeges eleme a homokban hiányos talajoknak.
- Kalcium: Nagyon fontos kiegészítője a legtöbb növénynek. Ez a mészként is ismert anyag, segít semlegesíteni a savas talajok savasságát, és lehetővé teszi azoknak a növényi tápanyagoknak a kibocsátását, amelyek egyébként a talajban maradnak és a növények nem tudnak hozzájuk jutni.
-------------------------------------------------------------------------------------
Télen nagy hó esett nálunk, és lehúzta a normand fenyőfa ágait.
Féltem, hogy a nagy súly alatt letörnek a fenyő ágai, ezért nekiálltam, lesöprögettem a havat. Aztán jött egy újabb hóesés, és egy területen már nem győztem lerázni a havat, majd el is maradt az egész, tehát ott rajt maradt az ágakon a hó.
Nyáron vettem észre, hogy az a rész amiről lesöprögettem a havat, tönkrement.
Mitől mehettek tönkre azok a fenyőfák, amiről lesöpörtem, levakartam a havat, és miért nem ment tönkre amiről nem szedtem le a havat?
Véletlen egybeesés az egész hogy éppen az a nordmann fenyő ment tönkre, amit megszabadítottam a hótól?
A növények többsége télen pihenőidejét tölti, tehát anyagcseréjük szinte nincsen, nem sok baj történhet velük. De! Az örökzöld növényeink télen is levelesek, ami azért gond, mert amíg egy lombtalan gyümölcsfára ráhulló hó hamar a földre kerül, egy fenyőfa leveles, ezért megmarad, mert fenntartják a levelek. Ez a hóterhelés, a súly a fenyőfa ágainak leszakadását is eredményezheti.
Az fenyő ágairól rázzuk le a frissen ráhullott havat. Vagy talán jobb ha nem nyúlunk hozzá. Ha a hó már egyszer megolvadt, és újra visszafagyott, akkor már ne seperjük le az örökzöldekről, mert az számos sérülést okoz a tűleveleken. Emiatt tavasszal elpusztulhat a fenyőfa, a jég okozta sérüléseken kipárolog a víz, így kiszárad a fenyő, ami általában pár hónap után lesz csak látható. Sokszor nem is gondoljuk, hogy a jegesedett hó leverésével okoztuk a fenyőfa pusztulását.
Levéltetvek lepték el a fenyőfámat. Mit tegyek?
A levéltetvek nagy ellensége a narancshéj. Szerencsétlenségük, hogy egyúttal nagyon szeretik is azt. Amikor engednek a kísértésnek és falatozni kezdenek belőle, akkor elpusztulnak.
Aggassunk narancshéjat a fenyőfáinkra.
Meztelencsigák vannak a fenyőim körül? Tudok valamit tenni ellenük?
Ásson a földbe egy tálkát vagy műanyag poharat úgy, hogy pereme még éppen csak kilógjon, töltsön bele sört. A meztelen csigák imádják a sört, így csapdaként tudja begyűjteni a sörös pohárral őket.
----------------------------------------
Cimkék:
abies, abies nordmanniana,
brad arginti, brad argintiu,
csemete, csemete fenyő,
eladó fenyő csemete, eladó fenyőcsemete, ezüstfenyő, ezüstfenyő eladó, ezüstfenyő csemete, ezüstfenyő csemete eladó, ezüstfenyő eladó, ezustfenyo, ezustfenyo csemete, ezüstcsemete, ezüstfenyő árak,
fenyő, fenyőfa, fenyő csemete, fenyő csemete eladó, fenyőcsemete, fenyőcsemete ár, fenyőcsemete árak, fenyőcsemete eladó, fenyőfa csemete, fenyofa, fenyöfa, fenyőcsemeték, fenyőcsemete árak, fenyőcsemete ár, fenyő eladó, fenyőfa eladó, fenyőfa árak,
jegenyefenyő,
kaukázusi jegenyefenyő,
lucfenyő csemete, luc, lucfenyő, luc fenyő, luccsemete, lucfenyő árak,
nordman, nordmann, nordmanniana, normand, normand csemete, normand fenyő, normand fenyő csemete, normand fenyőcsemete, normandfenyő, normandia, normandiana, nordmann fenyő, nordmannfenyő,
picea, picea abies, picea pungens, picea pungens glauca, picea glauca,
erdeifenyő csemete, erdei fenyő csemete, pinus sylvestris, erdeifenyő, erdeifenyő
feketefenyő csemete, fekete fenyő csemete, pinus nigra, feketefenyő, fekete fenyő
normand fenyőcsemete- ezüst fenyőcsemete- luc fenyőcsemete 2017 ősz
Védekezés a vadkárok ellen
2011-03-15 23:48:52 | Módosítva: 2011-03-23 20:58:41
 Az őszi-, téli-, tavaszi időszakban a táplálékhiány sok állatot csalogat az erdő közeli telkekre, megművelt területekre. Többféle állatbarát módszer létezik arra, hogy értékeinket megvédjük - ezeket foglaltuk össze írásunkban.
A vadkár kifejezés többféle kártípust foglal magában, amik általában jellemzőek egy-egy fajra. A taposási kár a szarvasnál és a dámnál a szántóföldi kultúrákban ölthet jelentős méreteket. Mindkét faj a kritikus őszi és téli időszakban jellemzően nagy csapatokba tömörül, így az őszi vetésű gabonák, repce taposási kára igen jelentős lehet. A túráskár jellegzetesen a vaddisznó által okozott kárforma. Elsősorban a kukoricát látogatja a vetéstől a kétleveles állapotig. A sorokra ráállva nagy területeken, maradék nélkül felszedi a vetőmagot, így a vetés megismétlése is szükséges lehet.
Rágáskárnál az érő mezőgazdasági termények elfogyasztása a jellemző: a vaddisznó és a szarvas nyári fő tápláléknövénye a búza, zab, rozs, a kukorica lett az utóbbi időben, ami jelentős termésveszteséget okozhat. Szőlő- és gyümölcsoltványok rügyeinek megrágása a nyugalmi periódusban általános kárforma (őz, szarvas, muflon, dám), különösen az őz válogató, csipegető táplálkozásformája káros.
 A táplálék kikaparása a szarvas és a dám kártétele. Elsősorban a takarmányrépánál, cukorrépánál és burgonyánál fordul elő ez a kárkép. Hántáskárt, vagyis kéreghántást, -rágást kérődző vadfajaink okozhatnak. Elsősorban a simakérgű fákat hántják, általában vékonyrudas, rudas korban. Leggyakrabban lucfenyőn szokott előfordulni, de mivel a lucosok térfoglalása viszonylag csekély hazánkban, jelentősége sokkal kisebb a rágáskárénál. Helyileg jelentős lehet egyéb fajok hántása is, például az ezüsthársé. Számottevő hántáskárt a gímszarvas okoz. A gyümölcsfák törzsének megrágása a mezei nyúl legjelentősebb kártétele, elsősorban fiatal alma- és körteültetvényekben.
Különösen erős téli hidegekben, nagy hóban okozhat óriási károkat a mezei nyúl azzal, hogy a gyümölcsfa törzsén a fa háncsrétegét - részben vagy egészen - körberágja. A rágáskár nagysága nem arányosan nő a vadállomány sűrűségével. Viszonylag alacsony sűrűségű vadállomány esetében a rágáskár nem meghatározó. Amikor a vadsűrűség az állomány növekedése miatt átlép egy kritikus küszöböt, a vad már élőhelyének fokozott kihasználásra kényszerül, és a rágáskár is hirtelen meg fog nőni.
Védekezési lehetőségek
Mechanikai védekezés
Leggyakoribb, és egyben a legismertebb módja a vadkár elleni védekezésnek a kerítés. A kerítés készülhet huzalból, fonatból, paneles elemekből, deszkából stb. Fontos szempont a létesítése során, hogy a magassági és stabilitási követelményeknek megfeleljen. A szarvas kártétele ellen 220-250 cm magas kerítést kell építeni, dám esetében legalább 200-220 cm-es, őz esetében minimum 150 cm-es a kívánatos magasság. Olyan területeken, ahol apró vad (pl. gyümölcsösben mezei, ill. üregi nyúl) kártételével is számolni kell, a nagyvadas kerítéseket - a téli hómagasság figyelembevételével - legalább 80 cm-es magasságban sűrű 5-8 cm lyukbőségű hálóval is ki kell egészíteni. Vaddisznó, illetve üregi nyúl ellen a kerítésfonatot alul legalább 10 cm-re a földbe kell süllyeszteni.
Helyi védekezésként, kisebb állatok ellen gyümölcsfáinkat külön is körülvehetjük műanyag- vagy drótfonattal. A kerítés védőhatását fokozni lehet az ún. szemöldökfa alkalmazásával, amely jobban láthatóvá teszi a vad számára, nem kísérli meg a kerítés átugrását. A kerítéssel védett terület ne legyen kisebb, mint 2 ha (ökonómiai korlát), és nagyobb, mint 10-20 ha (ökológiai korlát). A kerítések felállítása nagy körültekintést igényel; a sok kerítés rontja a vad élőhelyi feltételeit, gátolja a természetes migrációt, csökkenti az erdők közjóléti értékét, és a felvehető táplálék összetétele is megváltozik.
Elektromos védekezés
Villanypásztorok esetén szükséges lehet speciális napelemek és akkumulátorok alkalmazása, ami hálózati áramellátás hiánya estén is biztosítani tudják a  megfelelő feszültséget a rendszerben A legmodernebb berendezéseknél fix, földbe állított oszlopokra csak ritkán van szükség Az áram vezetésére 6-8 szál nagy szakítószilárdságú, korróziómentes acélhuzal szolgál, ami gondos visszabontás után többszörösen felhasználható. A nyomvonal folyamatos gyommentességét biztosítani kell az üzembiztos működéshez. Érdemes az akkumulátort egy nem látható, nehezen hozzáférhető részen elhelyezni.
Hang- és fényhatás
Hanghatás elérésére önműködő karbidágyúk használatosak, amelyek éles hangja riasztólag hat a vadakra. Egy fényérzékeny elektromos automata az esti sötétedéskor bekapcsolja a szerkezetet, és az rendszeresen, vagy mozgásra villámfény erősséggel villan, és hozzá robbanó hangot is ad. A gyakorlatban a kultúrnövény táblája szélére elhelyezett drótzsinegre felkötött üres - egymást elérő, ezért zörgő - alumínium dobozok, villogó tükörcserepek, színes műanyag zsinegek stb. használata az elterjedt. Ezek azonban csak akkor érik el a kívánt hatást, ha a telepítő rendszeresen cserélgeti őket (pl. a különböző táblák között). A vad ugyanis pár napon belül megszokja őket.
|
