Fenyőfa 2016

Ki olvas minket

Oldalainkat 40 vendég böngészi

Keresés

Csalánlé- fenyőfa PDF Nyomtatás E-mail
Írta: imviro   
2015. július 28. kedd, 21:06

The Impossible – A lehetetlen?    vegyszer nélküli karácsonyfa termesztés   

Sokan fordulnak hozzám azzal a kérdéssel, hogy valóban meg lehet-e védeni a fenyőfa ágait, tűleveleit a kártevőktől és a betegségéktől oly módon, hogy csalánlével permetezik őket.

Készítsünk csalánlevet

A csalán (nagy csalán, Urtica dioica) "fantasztikus" növény. Valamikor termesztették és a friss hajtásait étkezésre használták, a kikészített rostjaiból pedig fonalat fontak és finom (mostanában úgy mondanánk, hogy: exkluzív) vásznat készítettek belőle. Ez azonban már a múlté. Mostanság a csalán úton-útfélen előforduló gyomnövénnyé póriasodott. Összefüggő állományai főként ott fordulnak elő, ahol a talajban bőségesen van nitrogén, vagyis a felhagyott szérűkön, gazdasági udvarokon, trágyadombok helyén.

A csalán leveleit és hajtásait mirigyszőrök borítják; ha valami ezekhez hozzáér, akkor a szőr csúcsán levő piciny kupak letörik és kiömlik a szőrből a benne levő, hangyasavhoz hasonló, de egyéb szerves vegyületeket is tartalmazó váladék. Ha bőrünkhöz ér a csalán, akkor a "csalánméreg" csípős, égető fájdalmat vált ki, amely azonban egy-két óra múlva magától elmúlik. A növényevő állatok jól ismerik a csalán eme tulajdonságát, és tisztes távolban tartják magukat tőle.

A csalánlevelet valóban lehet hasznosítani a növényvédelemben, mert ha rápermetezzük a fenyőfa ágaira, növényekre, akkor azoknak a bőrszövete megvastagodik, a gombabetegségek nehezebben telepednek meg rajtuk és a kártevők is nehezebben tudják átszúrni. Azt nem merem ajánlani, hogy a gombaölő vagy rovarpusztító szerek helyett használják a csalánlevelet. Kiegészítésül, hatásfokozó szerként azonban nagyon hasznos.

Hogyan készül a csalánlé? - kérdezed. Nos, tessék összegyűjteni öt kiló friss csalánhajtást és azt egy napos helyre állított fa-, fém-, műanyag- vagy betonedénybe tenni, majd felönteni 20 liter vízzel. Nyári napon a lé erjedése rövidesen megindul, miközben igen erős, kellemetlen szag keletkezik. Az erjedés tíz nap alatt befejeződik, ekkor az oldatot át kell szűrni és ötszörös mennyiségű vízzel felhígítva használni permetezésre vagy öntözésre.
A  fenyőfa is  nagyon meghálálja a csalánlável való beöntözést.  Ellenállóbb lesz a betegségekre, és a fenyő tűlevelek méregzöld színt kap.

Természetes növényvédő szerek

Házilag készült, természetes anyagokat tartalmazó permetezőszert fújnak a virágokra.

Ma egyre többen részesítik előnyben a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, éppen ezért sokan is foglalkoznak gyümölcs- és zöldségtermesztéssel. Mivel a biotermékek általában nagyon drágának bizonyulnak az átlagember fizetéséhez képest, ezért a kertészek jelentős hányada is megpróbálkozik otthon a vegyszermentes termeléssel. Sokan ezért semmiféle vegyszert nem használnak, legalábbis boltokban vásárolható, egészségre ártalmas permetezőszereket nem. És milyen jól teszik, hiszen mi magunk is készíthetünk olyan növényvédő szereket, amelyek nem károsak az egészségre, és miután megérett egy-egy zöldség vagy gyümölcs, mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül fogyaszthatjuk el a kertben megtermelt nyers étkeket.
A karácsonyfa esetében is Németországban, Dániában, és  Ausztriában már egyre jobban figyelnek a fenyőfák vegyszermentes termesztésére.
Néhány tanácsot adunk,hogyan védjük meg a kórokozók ellen, és hogyan előzzük meg a fenyőfa betegségeit vegyszerek nélkül.

Sokszor látjuk, hogy a kisebb fenyők friss hajtásain csigák legelnek.
A csigák, a hernyók, az atkák és a kukacok ellen a legjobb védekezés, ha fokhagymát alkalmazunk. Hogyan? Forraljon fel öt liter vizet, majd adjon hozzá egy maréknyi megtisztított, apróra vágott fokhagymát. Fél óra múlva szűrje le, majd hűvösebb időben fújja a növényekre a fokhagymás vizet.

A kukacok irtóznak a bodza illatától. Forraljon fel 6 liter vizet, majd tegyen bele 200 gramm bodzalevelet és -virágzatot. Fél óra múlva szűrje le, majd amikor lehűlt, fújja azt a kukacos növényekre, esetleg ha a fenyő tövén látja a kukacokat, arra is jó.

A  fenyőfa tűlevelein, ágain nagy melegben sokszor látunk levéltetveket. A levéltetvek egyik legnagyobb ellensége a csalán. Egy kisebb hordóba engedjen 15 liter vizet, majd adjon hozzá másfél kilogrammnyi felaprított csalánt. Helyezze a hordóra a tetejét, majd hagyja azt három napig érlelődni. Három nap múlva vegye le a hordó tetejét. A keletkezett szagok miatt lehet, hogy hátra fog kissé hőkölni, de biztos lehet benne, hogy ez az egyik legjobb természetes növényvédő szer a tetvek ellen. Ezt a permetszert a fenyőfa esetén, és zöldség-gyümölcsöknél akár hetenként is be lehet vetni a levéltetvek ellen.

A rebarbara minden bogár ellen használható. Öt liter forrásban lévő vízbe tegyen 300 grammnyi felaprított rebarbaralevelet. Fél óra múlva szűrje le, várja meg míg lehűl, aztán alaposan fújja be a rebarbarás lével a karácsonyfa ágait, növényeket.

A hangyák és a molyok ellen a fehér üröm az egyik leghatékonyabb gyógynövény. Forraljon fel 5 liter vizet, majd adjon hozzá 150 gramm friss gyógynövényt. Hagyja állni húsz percig, majd szűrje le. Ezzel a permetezőszerrel naponta két-három alkalommal is meglocsolhatja a fenyő zöldjét, és egyéb növényeit.

 

A torma az ember számára egy kiváló vírus- és gombaölő szer. Nos, a fenyőfa és a gyümölcsfa gombás fertőzéseit is képes megszüntetni. Forraljon fel 7 liter vizet, majd tegyen bele 250 gramm frissen lereszelt tormát. Húsz perc után szűrje le, majd lehűtés után alkalmazhatja is a karácsonyfa koronájára.

Fenyőfa gyomirtása vegyszerek nélkül: A burgonyát sok magyar család kedveli. Szeretjük főzve és sütve, de krumplipüréként is szívesen fogyasztjuk. Amikor burgonyát főz, akkor vétek lenne a főzővizét kiborítani, hiszen ez az egyik leghatékonyabb természetes gyomirtó. Várja meg, míg lehűl a főzővíz, majd locsolja ezt a gyomra, amely hamarosan már csak egy rossz emlék lesz.

Címke: fenyőfa, karácsonyfa, fenyő, fenyők, fenyőfák,  karácsonyfák

Kisvakond – fenyő ültetvényünk aranyos, ám sokakat bosszantó szereplője

Közönséges vakond a füldtúrásból kiemelkedve.

A vakond a vakondfélék családjába és a cickányalakúak rendjébe tartozó faj. Európában a közönséges vakond a legismertebb, de szerte a világon több mint negyven egyéb faj éldegél. A vakond egy néhány centiméter nagyságú emlős, melynek élőhelye a föld alatt van. Itt, pontosabban a földfelszín alatt ássa magának a járatait és a folyosóit széles, lapátszerű mellső végtagjai segítségével. Mivel bundája szorosan a testéhez simul, így zavartalanul képes közlekedni a maga alkotta útvonalakon.

Egyes embereket zavar, ha a szépen gondozott kertjükben megpillantanak egy-egy vakondtúrást, amely nem más, mint a folyosókon és járatokban felgyülemlett föld, amelyet a vakond a fejével nyom a föld felszínére.

A föld mélyebb rétegeiben vannak a vakond éléstárai, és itt elli meg a nőstény is a kicsinyeit. A vakond szinte remeteként él, szereti a magányt. Évente azért egy alkalommal rá is rátalál a szerelem, amely a párzás során teljesedik ki. A nőstény tehát évente egy alkalommal rak almot a születendő piciknek. Az alomszám elérheti a hetet is, attól függ, mely fajról beszélünk. A vemhesség minden fajnál mindössze egy hónapig tart.

A vakond a természetvédelmi törvény értelmében több mint száz éve védett állatnak számít. Hasznos állat, mert a kert kártevőit elpusztítja, hogy aztán jóízűen elfogyassza azokat. Az étrendjében többnyire a lótetű, a cserebogárlárva, a csigák, a rovarok és a giliszták szerepelnek. A vakond nem preferálja a növényeket és azok gyökereit, így ha egy-egy zöldségünk vagy virágunk kipusztul, nem vádolhatjuk meg az apró termetű, bundás állatkát. Viszont a nagy alagút- és járatépítésben megsértheti a növények gyökereit, de nem szándékosan tesz kárt kertünk növényzetében.

 

A vakondtúrás elcsúfíthatja a szépen gondozott fenyőfa karácsonyfa ültetvényünket, viszont a kisvakond elpusztítja és bekebelezi a kert haszontalan rovarait és bosszantó kártevőit. Bevallom őszintén, engem nem zavar ez a bundás jószág, mert ő is csak egy élőlény, neki is meg kell szerezni valahogy a táplálékot. Persze, aki precízen ügyel a kertjére és még itt sem tűr meg „felfordulást”, sokat bosszankodhat a hívatlan látogató miatt. Régebben is védekeztek az emberek mindenféle házi praktikákkal, hogy elriasszák ezeket az állatkákat, de egyik-másik módszer számomra kegyetlennek tűnik. Például amikor a vakondtúrásnál keletkezett lyukba olyan eszközöket helyez valaki, ami megsértheti a kis állatkát. Vagy olyan vegyszereket öntenek a lyukba, ami végérvényesen megpecsételi a kis bundás sorsát. Én azt gondolom, hogy humánusabb megoldáshoz kellene folyamodni. Például a vakond nem szereti sem a dohány, sem a fokhagyma illatát, így ha ezeket rakjuk az általa „megjelölt” helyekre, akkor ezekkel elriaszthatjuk. De tehetünk a járatba gyalogbodzahajtást is. Ültethetünk olyan növényeket is a kertbe, amelyeket szintén nem kedvel kertünk albérlője. Ültessünk a karácsonyfák közé a vakondűző fű vagy a császárkorona töveket.

Módosítás dátuma: 2016. szeptember 06. kedd, 09:59