Fenyőfa 2016

Ki olvas minket

Oldalainkat 33 vendég böngészi

Keresés

Trágya használata PDF Nyomtatás E-mail
Írta: imviro   
2016. november 12. szombat, 09:49

Milyen trágyát használjunk a kertben?

A talaj táplálásának, trágyázásának legfontosabb időszaka az ősz. Mielőtt felásnák a fák és a bokrok alját, a kiüresedett
virág- és veteményes ágyásokat, a talajba kell keverni a trágyákat.
felszántják, a kertészek felássák - és annyi! Pedig a talaj roppant bonyolult fizikai, kémiai és biológiai rendszer.
A növények többsége -
a parazita növények kivételével - a talajon és a talajból él, innen veszi fel a növekedésükhöz és szaporodásukhoz
A talaj táplálásának, trágyázásának legfontosabb időszaka az ősz. Mielőtt felásnák a fák és a bokrok alját, a kiüresedett
virág- és veteményes ágyásokat, a talajba kell keverni a trágyákat. Ezek lehetnek szerves és műtrágyák.
A legtökéletesebb szerves trágya a jól kezelt, érett istállótrágya, amelyet azonban a városokban egyre nehezebb beszerezni
és helybe szállítani. Helyette használhatunk érett komposztot, dúsított tőzeget, szárított marhatrágyát, stb. Ezek a talaj
termőképességének fenntartásához szükséges szerves anyagot, humuszt és a három legfontosabb tápanyagot - a nitrogént,
a káliumot és a foszfort - valamint szinte az összes, ú.n. mikroelemet (magnézium, vas, kén, réz, szilícium, kalcium, bór) -
(Csak zárójelben mondom: a növényi test legtömegesebb elemét, szént a zöld növények a levegőből veszik fel
széndioxid alakjában.)
Talaj sokak számára valami nagyon egyszerű, magától értetődő eleme a környeztünknek. Ott van, járunk rajta,
a szántó-vető emberek
a vízi és szükséges tápanyagokat.
tartalmazzák.


fenyőfa

A kálium és a foszfor tartalmú műtrágyák lassan oldódnak, ezért ezeket feltétlenül ősszel kell kiszórni,
hogy feloldódva tavaszig eljussanak a talajnak a gyökérzettel átszőtt rétegébe! A nitrogén tartalmú műtrágyák
többsége gyorsan és könnyen oldódik, ezért ezeket tavasszal használjuk, ősszel csak annyit, amennyi a talajba
került szerves hulladékok elbomlásához szükséges.
Van egy fontos elem - a kalcium (mész) - amelynek jelenléte és mennyisége meghatározza, hogy egyes, kedvelt,
kerti növényeket ültessünk-e a kertünkben vagy sem? Egyes növények ugyanis mészkedvelők, mint pl. a rózsa, a
levendula, a bab, a mandula, a lucerna, a cukorrépa, stb. Mások viszont mészkerülők , mint a magnólia, az erika-félék,
az azálea, a rododendron, a rozs, a zab és a burgonya. Az előbbieket csak meszes, lúgos talajon érdemes termelni,
az utóbbiak meszes talajon sárgulnak, nem növekednek, elpusztulnak.
A meszet nagyon könnyű házilag is kimutatni a talajból: egy tányérba teszünk egy kevés földet és arra közönséges,
háztartási ecetet csepegtetünk. A meszes talaj pezsegni, habzani fog! A habzás mértékéből lehet következtetni a talajban levő,
aktív mész mennyiségére.

Szervestrágyázás: mivel, mit és hogyan?

Az istállótrágya valamennyi szerves anyag közül a legteljesebb értékű trágyaanyag. Hatása a talajra és a termelt növényekre egyaránt kiterjed, ennek következtében

a talajszerkezet javul, a termésmennyiség fokozódik, a termelés biztonságosabbá válik.

Mivel az istállótrágya a talaj mikroszervezeteit is táplálja, hatására olyan biológiai viszonyok alakulnak ki, amelyek a
talajba juttatott műtrágyák érvényesülését is fokozzák.
Az istállótrágya a háziállatok szilárd és híg ürülékének szerves alomanyagokkal kevert tömegéből áll.
A friss trágya kerti felhasználásra még nem alkalmas, mert sok el nem bomlott szerves anyagot tartalmaz,
amely a talajéletet inkább hátráltatná, mint fokozná. Ezért a friss istállótrágyát kazlakba összerakva néhány
hónapig érlelni kell. Ezalatt baktériumos bomlási folyamat megy végbe, amíg a trágya többé-kevésbé egynemű,
nem kellemetlen szagú anyaggá érik.
100 kg istállótrágya 0,5 kg nitrogént, 0,25-0,30 kg foszfátot és 0,5 kg kálit tartalmaz. Az istállótrágya tehát elsősorban
nem tápanyagpótló trágyaanyag, hiszen 2-2,5 kg pétisóval tudunk annyi nitrogént juttatni a talajba, mint 100 kg istállótrágyával.
Ezzel szemben a humusz fokozásával pótolhatatlan szolgálatot tesz a gyümölcsöskert talajéletének serkentésében.
Az istállótrágyát lehetőleg ősszel kell kiszórni és ásással a talajba forgatni. Így a szerves anyag tavaszig elbomlik,
a tápanyagok pedig a növények gyökerei számára felvehetővé válnak.
Kötött talajon 2-3 évenként, homoktalajon 1-2 évenként célszerű istállótrágyázni. Kötött talajon egyszerre 3-4 q
istállótrágyát szórjunk ki 100 m2-enként, míg homokon ugyanerre a területre egyszerre 1,5-2 q is elegendő.
Sajnos az istállótrágya egyre nehezebben szerezhető be, sőt egyes városokban - egészségügyi okokból - a szállítása
is tilos. Így a gyümölcsöskertek tulajdonosai nehezen jutnak hozzá, és arra kényszerülnek, hogy más szerves anyagok
felhasználásával igyekezzenek elérni azt a kedvező hatást, amelyet a megelőző évtizedekben az istállótrágya nyújtott.
A melegágyi föld szintén a gyümölcsöskertek kitűnő szerves trágyája. Ezt palántanevelő zöldség- és virágkertészetekből
szerezhetjük be. Minthogy föld és istállótrágya keverékéből áll, ugyanúgy tartalmazza a kerti talaj feljavítását szolgáló elemeket,
mint az istállótrágya. A melegágyi föld gyakran fertőzött különböző betegségekkel és kártevőkkel. A kertészek éppen emiatt
adják el a már használt melegágyi földet és cserélik ki friss táptalajra, vagy - ha módjuk van rá - fertőtlenítik.
A gombatrágya - a gombatermesztő pincékből és gombaházakból kitermelt istállótrágya - is kitűnő szerves trágya.
Az elterjedt tévhiedelemmel ellentétben semmivel sem tartalmaz kevesebb tápanyagot, mint az érett istállótrágya.
A tőzegelt fekáltrágyát úgy készítik, hogy az árnyékszékben összegyűlt emberi ürüléket tőzeggel keverik.
Erre a célra havonta és személyenként 2 kg tőzeg szükséges. A tőzegelt fekál teljesen bűz- és fertőzésmentessé válik;
könnyen villázható és szállítható. A kitermelt fekáltrágyát értékesítés és felhasználás előtt 2-3 hónapig még prizmában érlelni kell.
Nagy tápanyagtartalma miatt jóval kevesebb (1,0-1,5 q/100 m2) szükséges belőle, mint az istállótrágyából.
A baromfi- és galambtrágya igen heves hatású, ezért más szerves anyagokkal, például komposzttal, földdel, lombbal
keverve célszerű felhasználni. Sertéstelepek közelében beszerezhető a tőzegelt sertéstrágya is, amely ugyancsak a heves
trágyák közé tartozik.
A tápanyagokkal dúsított tőzeg. Az üdülőterületi belterületi - főként kisebb - gyümölcsöskertek kedvelt szerves trágyája.
Ez javítja a talaj fizikai szerkezetét és egyúttal táplálja is a fákat. Nagy víztartó képessége miatt a talajok vízháztartását
egyenletessé teszi (ez nagy előny, mert a tőzeggel trágyázott talaj egyik vasárnaptól a másikig tartja a nedvességet).
A műanyag zsákokban forgalomba hozott dúsított tőzegből 100 m2 területre 5-6 q-át használjunk fel két-három évenként.
Kerti komposztot is készíthetünk. Erre a célra a kertben található valamennyi szerves hulladékanyag jól felhasználható.
Jelöljünk ki a komposztkészítés céljára a kert egyik sarkában egy lehetőleg árnyékos helyet. Itt halmozzuk össze a gyümölcsfák
zöldválogatásakor nyert nyesedéket, a zöldborsó és zöldbab szárát, a fel nem magzott gyomnövényeket, a lekaszált füvet, a
konyhai és az egyéb szerves hulladékot. A szerves anyagot rétegesen rakjuk össze. Minél vegyesebb az alapanyag, annál
gyorsabb a bomlási folyamat. A gyümölcsöskertben létrejött szerves anyagok közül a dió- és a vadgesztenyefák lombja és
kopáncsa ne kerüljön a komposztba, mert a bennük levő juglon nevű vegyületnek a növények növekedését gátló hatása van.
Nem szabad a komposztba rakni a felmagzott gyomnövényeket, mert a magvak elfekszenek és a talajba jutva újra gyomosítanak.
Tilos a komposztba keverni gombás betegségekkel vagy vírussal fertőzött növényi részeket. Végül - természetesen - nem való a
komposztba a szervetlen hulladék (konzervdoboz, üveg, műanyag, papír, szénsalak stb.), mert ezek nem bomlanak el. A komposzthalmot
körülbelül 1,5 m magasságig halmozzuk fel, majd vékony földréteggel fedjük be. A szerves hulladék - különösen, ha állandóan
gondoskodunk nyirkosan tartásáról - 3-4 hónap alatt bomlásnak indul. Ekkor keverjük át a komposztanyagot. Így több levegőhöz
juttatjuk a szerves anyagot és ezzel elősegítjük a bomlás folyamatát. Az összerakástól számított egy év múlva a komposzt egységes
földnemű anyaggá válik, amely a gyümölcsöskertben rostálatlanul is kiszórható. Virágoskertbe célszerű a komposztot megrostálni,
hogy az el nem bomlott, nagyobb darabokat a földnemű anyagtól elválasszuk.
A zöldtrágyázás valamilyen módjára nagyobb gyümölcsöskertekben kerülhet sor. Azokban a kertekben, ahol a gyümölcsfák
alatt gyep van, célszerű a gyepet gyakran kaszálni, és az így nyert füvet a fák tövében az ásott talajrészen felhalmozni. A kaszálék
az eső kilúgozó hatására fokozatosan elbomlik, de addig is megakadályozza a fa törzse körül levő terület elgyomosodását.
Árut termelő gyümölcsöskertben, ahol a fák közti területet nem gyepesítik, de nem is kívánják haszonnövényekkel beültetni,
célszerű őszi káposztarepce, spenót, borsó vagy egyéves somkóró vetésével, majd a növények alászántásával fokozni a talaj
szervesanyag-tartalmát.

Trágyázás ősszel: a legfontosabb tudnivalók
Talaj sokak számára valami nagyon egyszerű, magától értetődő eleme a környezetünknek. Ott van, járunk rajta, a szántó-vető emberek
felszántják, a kertészek felássák - és annyi! Pedig a talaj roppant bonyolult fizikai, kémiai és biológiai rendszer.
A növények többsége - a vízi és a parazita növények kivételével - a talajon és a talajból él, innen veszi fel a növekedésükhöz
és szaporodásukhoz szükséges tápanyagokat.
A talaj táplálásának, trágyázásának legfontosabb időszaka az ősz. Mielőtt felásnák a fák és a bokrok alját, a kiüresedett virág- és
veteményes ágyásokat, a talajba kell keverni a trágyákat. Ezek lehetnek szerves és műtrágyák.
Ha szerves
A legtökéletesebb szerves trágya a jól kezelt, érett istállótrágya, amelyet azonban a városokban egyre nehezebb beszerezni és
helybe szállítani. Helyette használhatunk érett komposztot, dúsított tőzeget, szárított marhatrágyát, stb. Ezek a talaj termőképességének
fenntartásához szükséges szerves anyagot, humuszt és a három legfontosabb tápanyagot - a nitrogént, a káliumot és a foszfort - valamint
szinte az összes, ú.n. mikroelemet (magnézium, vas, kén, réz, szilícium, kalcium, bór) - tartalmazzák. (Csak zárójelben mondom: a növényi test legtömegesebb elemét, szént a zöld növények a levegőből veszik fel széndioxid alakjában.)
Ha szervetlen
A kálium és a foszfor tartalmú műtrágyák lassan oldódnak, ezért ezeket feltétlenül ősszel kell kiszórni, hogy feloldódva tavaszig
eljussanak a talajnak a gyökérzettel átszőtt rétegébe! A nitrogén tartalmú műtrágyák többsége gyorsan és könnyen oldódik,
ezért ezeket tavasszal használjuk, ősszel csak annyit, amennyi a talajba került szerves hulladékok elbomlásához szükséges.
Mennyi mész van?
Van egy fontos elem - a kalcium (mész) - amelynek jelenléte és mennyisége meghatározza, hogy egyes, kedvelt, kerti növényeket
ültessünk-e a kertünkben vagy sem? Egyes növények ugyanis mészkedvelők, mint pl. a rózsa, a levendula, a bab, a mandula, a lucerna,
a cukorrépa, stb. Mások viszont mészkerülők, mint a magnólia, az erika-félék, az azálea, a rododendron, a rozs, a zab és a burgonya.
Az előbbieket csak meszes, lúgos talajon érdemes termelni, az utóbbiak meszes talajon sárgulnak, nem növekednek, elpusztulnak.
A meszet nagyon könnyű házilag is kimutatni a talajból: egy tányérba teszünk egy kevés földet és arra közönséges, háztartási ecetet
csepegtetünk. A meszes talaj pezsegni, habzani fog! A habzás mértékéből lehet következtetni a talajban levő, aktív mész mennyiségére.

 

Módosítás dátuma: 2017. február 08. szerda, 15:21