Összesen 370  válasz  van az adatbázisban
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |

A Nitrogént mennyi időközönként pótoljam a fenyőfa talajában?

A növények számára a három legnagyobb mennyiségben szükséges tápelem a nitrogén, a foszfor és a kálium. A nitrogént ne adjuk egymagában a fenyőnek, mert megugrasztja a növényt.
Inkább komplex műtrágya formájában juttassuk ki: 3 x 15 -ös komplex műtrágya: N-P-K.
Ültetés utáni, vagy azt követő évben szórjuk ki,- evőkanálnyi mennyiséget szétszórva tövenként.

Nitrogént, azaz pétisót akkor szórjunk ki: ha tudjuk, hogy a fenyőt el fogjuk adni azév decemberében, akkor előtte 4 hónappal, vagyis augusztusban adjunk neki pétisót, tövenként kb. jó púpos evőkanálnyit szétszórva tövenként.
Azért augusztusban kell adni a Nitrogént, és nem tavasszal, mert így augusztustól decemberig a 4 hónap alatt annyi ideje van a Nitrogénnek hogy megzöldítse a fenyőt, viszont annyi ideje nincs, hogy megugrassza, megnövessze vékony magas fenyővé.
Tehát ha tavasszal szórtuk volna ki a Nitrogént, akkor őszre vékony magas fenyő lett volna az eredmény, nagyon hosszú csúcsokkal.
A tavaszi intenzív növekedési időszakig viszont lemosódik a talaj alsóbb rétegeibe!
A nitrogén egy határig - ez a talajra és a fajra jellemző - növeli a termésmennyiséget, egy határon túl a káliummal ellentétben rontja a minőséget.

A túl sok nitrogén hátrányai összefoglalóan:

• laza szövetűvé válnak a növények,
• a nagy levélfelület növeli a párologtatást, ezáltal nagy lesz a vízigény (vízpazarlás),
• alacsony szárazanyagtartalom alakul ki, emiatt rossz lesz a tárolhatóság, tűlevelek hamarabb lehullanak
• csökken az ellenállóképesség (hő-, fagy-, szárazság-, kórokozók)
• megnőtt hosszú fenyőcsúcsok, vékony fenyő
• hosszabb lesz a tenyészidő, még késő ősszel is hajtásban lesz a fenyő, elfagy az ága
• a talajból kimosódó tápanyag egyrészt elvész, másrészt környezetszennyezést okoz.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Fenyő vetéshez milyen műtrágya szükséges?

A fenyő csemete vetéséhez, illetve keléséhez tulajdonképpen ,,minden tápanyag szükséges: N-K-P és mikroelemek. De P, azaz Foszfor előfeltétele a jó csírázásnak.
Szinte kizárólag a szuperfoszfát kapható nálunk. Ősszel szántás előtt a szervestrágyával együtt forgassuk be a talajba, de adhatjuk vetés előtt is közvetlenül a sorba, mivel a csírázó növény ezt igényli a legnagyobb mennyiségben.
Ez utóbbi esetben egy kis érett trágyával, komposzttal keverjük és kb. 1 dkg-ot szórjunk 1 folyóméterre. (Kicsit kevesebb kálisót is tehetünk a keverékbe.) A foszfor a talajban igen erősen kötődik, míg a nitrogén akár 1 m-t is képes mozogni a tenyészidőben, addig a foszfor max. 5 cm-t egész évben, ezért is fontos a gyökérmélységbe mélyen beszántani és elég évente, sőt még ritkábban kijuttatni. A szuperfoszfát 18%-os hatóanyagtartalmú.

Arra figyeljünk:
A műtrágyák túlzott használata inkább minősül méregnek, mint tápanyagnak!
Túlzott adagolása esetén megnő a talaj sókoncentrációja, ami a növény lankadását, száradását idézi elő illetve a gyökér károsodását

.-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nordmann fenyő ültetvényem van. Mit tehetek ha szép vaskos tűlevelű fenyőt szeretnék? Nem tudok öntözni.

Lássa el jól káliummal a fenyőfa ültetés talaját.
A kálium kálisó (KCL) és kénsavas káli (káliumszulfát) alakjában kapható a leginkább. A foszfáttrágyákhoz hasonlóan, azokkal együtt az őszi mélyszántással munkáljuk be, mivel szintén jól megkötődik a talajban. Ha elmaradt az őszi kiszórás tavasszal a KCL helyett inkább a kissé drágább káliumszulfátot használjuk, mert sok növény (fenyő, szamóca, köszméte, málna) érzékeny a klórra. A káliumtartalmú műtrágyák 40-60%-os hatóanyagtartalmúak.

A jó káliumellátás hasznai:

• képes fokozni a növények szárazságtűrését, mivel javítja a vízfelvételt és a vízmegtartó képességet,
• nagy a szerepe a tömeggyarapodásban és a szénhidrátképzésben,
• csökkenti a fagyveszélyt, mintegy ellensúlyozza a nitrogén hatását,
• javítja a tartaléktápanyag-raktározást.
  --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
  Hány évente jó istállótrágyázni? Mennyi kell hektáronként?
  
  Istállótrágyát 3-4 évenként célszerű kijuttatni, mivel hatásuk is addig tart, de csökkenő mértékben. A kijuttatandó mennyiség 20-30 t/ha.
  
  Cimkék:
  abies, abies nordmanniana,
  brad arginti, brad argintiu,
  csemete, csemete fenyő,
  eladó fenyő csemete, eladó fenyőcsemete, ezüstfenyő, ezüstfenyő eladó, ezüstfenyő csemete, ezüstfenyő csemete eladó, ezüstfenyő eladó, ezustfenyo, ezustfenyo csemete, ezüstcsemete, ezüstfenyő árak,
  fenyő, fenyőfa, fenyő csemete, fenyő csemete eladó, fenyőcsemete, fenyőcsemete ár, fenyőcsemete árak, fenyőcsemete eladó, fenyőfa csemete, fenyofa, fenyöfa, fenyőcsemeték, fenyőcsemete árak, fenyőcsemete ár, fenyő eladó, fenyőfa eladó, fenyőfa árak,
  jegenyefenyő,
  kaukázusi jegenyefenyő,
  lucfenyő csemete, luc, lucfenyő, luc fenyő, luccsemete, lucfenyő árak,
  nordman, nordmann, nordmanniana, normand, normand csemete, normand fenyő, normand fenyő csemete, normand fenyőcsemete, normandfenyő, normandia, normandiana, nordmann fenyő, nordmannfenyő,
  picea, picea abies, picea pungens, picea pungens glauca, picea glauca,
  erdeifenyő csemete, erdei fenyő csemete, pinus sylvestris, erdeifenyő, erdeifenyő
  feketefenyő csemete, fekete fenyő csemete, pinus nigra, feketefenyő, fekete fenyő
  normand fenyőcsemete-  ezüst fenyőcsemete-  luc fenyőcsemete     2017 ősz