Fenyőfa tápanyag |
Írta: imviro |
2018. január 13. szombat, 16:35 |
Fenyőfa tápanyagok, táplálásA növényápolással kapcsolatban, 10 alapvető kérdéskörre bonthatjuk a legfőbb tudnivalókat. Ha néhány általános szabályt betartunk, nem kell született kertésznek lennünk ahhoz, hogy a növények jól érezzük magukat nálunk. Még az első pillantásra egzotikusnak tűnő növények, mint pl. az orchideák is színpompásan virágoznak ablakunkban, ha ismerjük igényeiket és ennek megfelelően gondozzuk őket. 1.Gondozási hiba Miért kell erről beszélnünk? A növények betegségének leggyakrabban a két fő gondozási hiba az oka: az elhanyagolás vagy a „túlgondozás”. Ne feledkezzünk meg növényeinkről, ne maradjon el a szükséges gondoskodás, de túlzásba se essünk! A túlöntözés, a túl gyakori elmozdítás, forgatás, a túl gyakori átültetés éppúgy betegség forrása lehet, mint ha ezek kimaradnak. 2. Elhelyezés, fényigény: napra vagy árnyékba?Kerti és cserepes növényeink egyaránt igénylik a fényt, napsütést. A legtöbbjük napi több óra napsütésre vágyik, igaz nem a déli forró időszakban. Természetesen vannak, amelyek kevesebb fénnyel is beérik, ezek az árnyéktűrő és -kedvelő növények, mint pl. a kerti borostyán. 3. Öntözés: mikor és mennyit?Általában az egyenletes vízellátás a legkedvezőbb. Kövessük a „kevés többet használ” elvet. Soha ne öntözzük túl a növényeket, mert a vizes közeget csak a mocsári és vízi növények kedvelik. A pangó víz miatt könnyen károsodik a gyökérzet, rothadás indulhat a gyökereken. 4. PáratartalomÁltalános irányelv, hogy ha magas hőmérséklet, a páratartalom is magasabb legyen. Minél magasabb a környezet páratartalma, annál kevesebb vizet párologtatnak a növények. Ha alacsony a páratartalom, a növény rövid idő alatt is jelentős mennyiségű vizet párologtat el, a növényt gyakrabban kell locsolni. A barna levélcsúcs gyakran a száraz levegő jele. 5. Normand fenyő, ezüstfenyő, lucfenyő tápanyag-ellátás: Mikor és milyen tápanyagot kapjon a fenyőfa? Az erőteljes, egészséges növekedéshez minden növénynek tápanyagokra van szüksége. Az ültető közegben található készletet a növények gyorsan elhasználják, ezért pótolnunk kell a tápanyagokat. A szabadföldi növények táplálásáról is gondoskodnunk kell, mivel kerti tevékenységeink során megszakad a természetes körforgás. A levágott füvet, a lehullott lombot, a kikapált gyomokat összegyűjtjük, nem helyben bomlanak le, az elhordott tápanyag miatt hiány keletkezik. A tápanyagokat a növények gyökéren és levélen keresztül képesek felvenni, a fő forrás a gyökéren keresztüli felvétel. Levélen keresztül általában kiegészítő táplálás történik, pl. hiánybetegségek esetén. A talajból történő tápanyagfelvételt több tényező is befolyásolja, mint hőmérséklet, fény, víz, talajnedvesség, talajszerkezet és talajkémhatás. A levélen keresztül történő tápanyagfelvételt befolyásolják a levél jellemzői, pl. szőrözöttsége, viaszbevonata, kora, a levegő hőmérséklete és páratartalma. A levélen keresztül történő táplálás hatása gyorsan megmutatkozik. Néhány nagyon lassan növekvő, érzékeny növény csak ritkán igényli a tápanyag-utánpótlást, de a gyorsan, erőteljesen fejlődők rendszeresen, nagyobb mennyiségű pótlást kívánnak. A túlzott, vagy nem megfelelő tápanyag-ellátás minden növény számára káros. Vannak úgynevezett sóérzékeny növények (pl. páfrányok, egyes pálmafélék), amelyek károsodással reagálnak, ha talajukban felesleges só halmozódik fel. A tápanyagokat, azaz a makro- és mikroelemeket a növények különböző mennyiségben és arányban használják fel fejlődésükhöz. A makroelemek, a nitrogén (N), a foszfor (P) és a kálium (K) nagyobb mennyiségben szükségesek, mint a mikro- vagy más néven nyomelemek. A mikroelemek kis mennyiségben, de nélkülözhetetlenek az egészséges fejlődéshez, erősítik a növény ellenálló képességét, szárazság- és fagytűrését, a virág- és terméskötődést, fokozzák a színintenzitást. Hiányuk a fejlődés lassulását, a virágzás elmaradását, aprólevelűséget, a télállóság csökkenését, satnya gyökérzetet okoznak. Fontos, hogy a tápanyagok a növény számára könnyen felvehető formában legyenek. A mikroelemek többségét csak egy segédanyag, a kelátképző hatására tudja a növény hasznosítani. A fő összetevők arányától függően nitrogén-, foszfor- vagy kálium túlsúlyos tápanyagról beszélünk, amelyekkel különböző növénycsoportok igényét elégíthetjük ki. Például a levelükkel díszítő növények magasabb nitrogéntartalmú tápot igényelnek, a virágzó növényeknek foszfor magasabb arányát kell biztosítani. A kaktuszoknak és szukkulenseknek nitrogénszegény összetételre van szükségük, mert a nitrogén-túladagolás a szöveteket fellazítja, ami a kaktusz pusztulásához vezethet. Az örökzöld növényeknek sok magnéziumra van szükségük, hogy lombozatuk színe a fajtára jellemző maradjon. A csüngő növények, mint pl surfínia, lobélia és a citrusfélék kiemelt vas-utánpótlást igénylő növények, vas nélkül sárgulnak, nem fejlődnek.
Általánosságban igaz, hogy ha kevés a tápanyag, a növény gyengén fejlődik, virágzása csökken, a túlzott tápanyag-pótlás pedig a növény károsodását okozhatja. |
Módosítás dátuma: 2018. január 13. szombat, 16:56 |